Lamb Felirat Magyar [BETTER]

Egy kerek évszázada tekint le Los Angeles városára az a néhány betű, amely egyesek számára a filmes világsiker szimbóluma, mások kerékbe tört álmainak jelképe, a többségnek azonban filmekből ismert motívum vagy turistalátványosság. Pedig felállításakor ennek a feliratnak semmi köze nem volt a mozgóképhez.

Lamb felirat magyar

Hogy miért csonka a felirat? A pénz az oka. Az ingatlanfejlesztő ugyanis belebukott a nagy gazdasági világválságba, és nem foglalkozott többet a reklámfelirat karbantartásával sem. Először a H betű dőlt le, aztán az OLLYWOODLAND többi betűje is olyan állapotba került, hogy amikor az 1940-es évek közepén a felirat a város tulajdonába került, le akarták takarítani a Lee-hegy oldaláról. A Hollywoodi Kereskedelmi Kamara mentette meg: 1949-ben felújította, kipótolta a kezdő H-val, és levette a végéről az utolsó négy betűt.

Nemcsak maga a HOLLYWOOD felirat, hanem a környezete is védett terület. Még 1940-ben Howard Hughes megvásárolt egy hatalmas, 138 árnyi birtokot a felirat nyugati oldalán, ahol előkelő villát tervezett építeni maga és nem kevésbé híres barátnője, Ginger Rogers számára. Szakításuk után Hughes álmaik otthonának nagyszabású tervét örökre félretette, és semmi sem történt a birtokon, míg 2002-ben a producer-rendező-vállalkozó örökösei el nem adták egy chicagói befektetőnek. Ez a cég természetesen pénzzé akarta tenni a területet, és hogy azt mégse nőhesse be luxusvillák sokasága, példátlan összefogás született: filmstúdiók, színészek és alapítványok adták és gyűjtöttek össze 12,5 millió dollárt, a már említett Hefner pedig hozzátett még 900 000-et, hogy a vételárat kifizessék, és a hajdani birtok védett park maradhasson.

Ha a valóságban nem is, filmekben többször is lerombolták az egész HOLLYWOOD feliratot: a Földrengésben (Earthquake , 1974) egyenként zuhannak le a betűi, a Supermanben (1978) meghajlik egy földrengés során; az 1941-ben (1979) egy pilóta lövi szét, a The Rocketeerben (1991) egy gonosztevő rohan bele a meghibásodott rakétáival; a Menekülés Los Angelesből (Escape from L.A., 1996) című Carpenter-filmben szinte lángra kap, a Joe, az óriásgorilla (Mighty Joe Young, 1998) címszereplője leszedi az egyik O-t; a Holnaputánban (The Day After Tomorrow, 2004) tornádó, A Kaptár: Túlvilágban (Resident Evil: Afterlife, 2010) pedig a zombiapokalipszis teszi tönkre. Persze olyan film is bőven akad, amelyikben a jelzés csak egyszerűen felbukkan, és túléli a körülötte zajló kalandokat (Beyond the Valley of the Dolls, 1970; Down Three Dark Streets, 1954; Gengszterosztag / Gangster Squad, 2013; Az Argo-akció / Argo, 2012; Barátság extrákkal / Friends with Benefits, 2011 stb.). Ahogy az a kilenc óriási betű maga is túlélt egy egész évszázadot, és nekivágott a következőnek.

Mikor meghallottam, hogy búcsúturnéra készül a Slayer, azonnal tudtam, hogy nincs mese, ezen bizony ott kell lennem! Sajnálattal vettem tudomásul azonban, hogy magyar állomás ezúttal nem került a programba, de ez sem tántorított el a tervemtől, így a hozzánk legközelebb lévő Bécs városa lett kiszemelve, ahol a részvételem realizálni tudtam. Így sem volt egy kis vállalkozás, mert az ország másik végéről, pontosabban Nyíregyháza mellől kellett eljutnom az osztrák fővárosba.

A stadion előtt hosszan kígyózó sor ellenére a bejutás viszonylag gyorsan és gördülékenyen megtörtént. A szervezés és lebonyolítás teljesen korrektnek tűnt, sem a mosdó, sem a ruhatár előtt nem kellett sokat várakozni, mellesleg mindkettő ingyenes, illetve becsületkasszás volt. Mondjuk, a büféárak a magyar ember pénztárcájához mérten nem túl barátiak, de úgy gondolom, erről nem az osztrákok tehetnek. A koncertek csúszás nélkül, időben kezdődtek, a fellépő zenekarok műsorai közt csak rövid szüneteket tartottak, amik éppen csak arra voltak elegendőek, hogy az ember gyorsan elmenjen a toiletre, a büfébe, vagy épp a stadion külterületére cigarettázni.

Egy nagyon jól megírt könyv. Igaz a mozgássérültségről kevesebb szó esik benne, mint gondoltam. Az olvasás alatt rossz volt belegondolni Magyarország politikájába. Hogy mint megtudtam van olyan Közel-Keleti ország, aminek lakosságának negyede menekült, Európában csak 0,2 százalék lenne, még ha nagyon sokan is jönnének, mégis nagy az ellnpolitika, pedig mint a könyvből megismertük nagyon sok értékes ember jön át onnan, aki hasznos tagja lesz a társadalomnak. Akár orvosok is.Mégis abba is nehéz volt belegondolni, hogy most a felnőtt emberek megélhetésének összegét oda kell adni támogatásként nekik, és ezt könnyen megteszi egy olyan ország, mint Németország, de egy olyan ország mint mi, ahol a saját munkanélkülijeit se képes ellátni már nehezebb.És olyanokról is olvashatunk benne, és megérthetjük, amiért más emberek kritizálják őket.Sokan mondták, jajj a szegények, hisz mindenkinek volt okostelefonja. De megtudjuk, hogy pl. egy otthonmaradt rokon fedezi a költségeket, és az okostelefon elengedhetetlen, mert sokszor csak egy GPS koordinátát tudnak, ahol várják őket. És a szemétként hátrahagyott ruhákra, hálózsákokra is meg van a magyarázat, pl. már teljesen elrongyolódott, és a hosszú úton bármilyen plusz teher nagyon rosszul jön.Hogyan ábrázolja az író a főhőst? Kitartónak, bár kevesebb szó esik a fogyatékosság ábrázolásánál, inkább a menekült oldalát mutatja be.

Round pontifical medal in memory of the Holy Year of 1929 and the 50th anniversary of Pope Pius XI's ordainment. On the recto: portrait of Pope Pius XI. On the verso: the Pope is holding his first mass at an altar and Jesus is appearing above holding a lamb. 041b061a72